Mandalák

Mandala jelentése

A mandala szó, a klasszikus indiai nyelvből, a szanszkrit-ből származik(मण्डल). Jelentése: kör, ív, körszelet vagy korong. Más vélemény szerint jelentése az elmével is kapcsolatban áll (manas a. m. „elme”).

Így a mandala több mint egy egyszerű geometriai alakzat. A buddhista és hindu kultúrában hatalmas szimbolikus jelentéssel bír. A mandalákról úgy vélik, hogy a világegyetem különböző aspektusait jelenítik meg. Kínában, Japánban és Tibetben a meditáció és az imádság szimbólumaiként használják leginkább.

Két különböző módon értelmezhető:

• külsőleg, mint az univerzum vizuális ábrázolása
• belsőleg az ázsiai hagyományokban számos gyakorlat, mint például a meditáció útmutatója

A hinduizmusban és a buddhizmusban úgy gondolják, hogy a mandala végigvezeti a hívőt az univerzum átváltozásának folyamatán. A mandalába való belépés és annak a központja felé haladás megmutatja az utat a szenvedésből, az örömbe és a boldogságba.

Mandala rövid története

A buddhizmus alapítója Gautama Siddhartha. A hagyományok szerint az északkelet-indiai és a nepáli határ közelében lévő Kapilavasztu városában uralkodó király, Suddhódana fia volt, s a mai Nepál területén, Lumbiniben született. Anyanyelve a mágadhi prakrit nyelv volt. Úgy tartják, hogy elsősorban Kelet-Indiában élt és tanított, valamikor az i. e. 6. és 4. század között (a hagyományos számítás szerint i. e. 563 és i. e. 483 között élt, de az újabb kutatások kissé későbbre teszik működését).  Feljegyzésekből tudható, hogy Gautama, miután felismerte az emberi szenvedést, elhagyta királyságát. Minden idejét a meditációnak és az átgondolt cselekvésnek szentelte, hogy elérje a megvilágosodást. Ezt követően Indián keresztül kezdte el hirdetni filozófiáját. Hamar odaadó követőket szerzett, és végül megalapította az első szanghát, a szerzetesek buddhista közösségét. Legfőbb tanításait a „négy nemes igazság” foglalja össze:

1. az emberi élet lényegében szenvedéssel teli (dukkha = “a dolgok nem kielégítő volta, ami szenvedést okoz”);
2. e szenvedés oka az emberi önzés és vágyakozás;
3. van egy út, amellyel megszabadulhatunk az önzéstől és vágyakozástól;
4. a megszabaduláshoz az ún. „nemes nyolcrétű ösvény” vezet: a helyes szemlélet, a helyes gondolkodás, a helyes beszéd, a helyes cselekvés, a helyes élet, a helyes törekvés, a helyes vizsgálódás, a helyes elmélyedés.

Idővel a buddhista szerzetesek a vallást szélesebb körben is hirdetni kezdték. Utazásaik során pedig mandalákat vittek magukkal. Ez tette lehetővé ezeknek a spirituális szimbólumoknak a terjesztését szerte Ázsiában. Így jelentek meg a mandalák a 4. Század környékén többek között Tibetben, Kínában illetve Japánban.
Így történhetett, hogy habár a buddhizmusban gyökerezik, a mandalák hamarosan jelen lettek a hinduizmusban és más vallási gyakorlatokban is.

Mandala típusok

A különböző kultúrákban különböző típusú mandalák találhatók, és mind művészi, mind szellemi szempontból sokféle célra használják ezeket. A mandalák három fő típusa:

Tanító Mandala

A mandalák tanítása szimbolikus, és minden forma, vonal és szín egy filozófiai vagy vallási rendszer különböző aspektusát képviseli. A tanuló a meghatározott minta és tervezési elvek mentén hozza létre saját mandaláját. Az elkészült remekmű ezáltal vizuálisan szimbolizálja a tudását és a tanultakat.

Gyógyító Mandala

A gyógyító mandalák intuitívabbak, mint a tanító mandalák, és a meditáció céljából készülnek. A gyógyító mandalák célja a bölcsesség, a nyugodt érzések és a koncentráció segítése. A mandala elkészítési folyamata maga is egyfajta meditatív szertartás.

Homok Mandala

A buddhista szerzetesek és a Navajo kultúrák már régóta használják a homok mandalákat tradicionális és vallási elemként. Ezek a színes homokból készült, bonyolult mandala szimbólumok képviselik az emberi élet múlandóságát. Gyakran hónapokig készülnek, végeztükkel pedig egy mozdulattal elsöprik őket.

A három fő típus mellett még számtalan mandala létezik: Szerelem, Bőség, Energia, Virág, Szeretet, Boldogság, Egészség vagy Szerencsehozó mandala.

Mandala minták

A bonyolult körkörös mintázatukon túl, a mandalákban megtalálhatók különböző vallási szimbólumok. Ezek hagyományosan Buddha

elméjét képviselik egy absztrakt formában, ami lehet kerék, fa, virág vagy ékszer.
A mandala közepe egy pont, ami egy dimenziómentes szimbólumnak tekinthető. Ezt a pontot veszik körbe a vonalak és a geometriai minták, amik az univerzumot szimbolizálják. Ezt az univerzumot foglalja magába a külső kör, ami az élet ciklikus jellegét képviseli a mandalán.

Néhány gyakori mandala szimbólum:

Nyolc küllővel rendelkező kerék

A kerék körkörös jellege a tökéletes világegyetem művészi ábrázolása. A nyolc küllő, a buddhizmus nyolcszoros útját, a felszabaduláshoz és az újjászületéshez vezető gyakorlatok együttesét jelenti.

Harang

A harang az elme kinyílását és kiürítését jelenti, ami lehetővé teszi a bölcsesség beáramlását.

Háromszög

Felfelé nézve a háromszögek cselekvést és energiát, lefelé nézve pedig a kreativitást és a tudásra való törekvést képviselik.

Lótuszvirág

A buddhizmus szent szimbóluma, melynek szimmetriája az egyensúlyt ábrázolja. Ahogy a lótusz a víz alól a fény felé jut, ugyanúgy érheti el az ember is a lelki ébredést és a megvilágosodást.

Nap

A modern mandala minták népszerű alapja. A napok általában az univerzumot képviselik, gyakran az élethez és az energiához kapcsolódó jelentéseket hordozva.

Mandalák jelentése és színei

• Fehér: nyugalom, tökéletesedés, megkönnyebbülés, együttérzés
• Fekete: belátás, megérzés, újjászületés, titok
• Szürke: szeretet, szelídség, hűség, lelki gyógyulás
• Sárga: természet, fogékonyság, intelligencia, barátságosság
• Kék: harmónia, ellazulás, elégedettség
• Tűzpiros: változás, hatalom, szerelem, rettenthetetlenség
• Bíbor: bölcsesség, idealizmus, emberszeretet
• Rózsaszín: egyetemes gyógyulás, a “belső” gyógyulása, érzékenység
• Narancs: becsvágy, vitalitás, megérzés, önkontroll
• Zöld: gyógyulás, bizalom, nyugalom, növekedés, kapcsolat
• Barna: tudatos kötődés a környezethez, stabilitás, föld közeliség
• Ezüst: áradó érzelmek, érzékfölötti, természetfölötti képességek, jólét

A formák jelentése

• Pont: a „lehetőség”, az alap egység, a pontban minden benne van, ezért Isten szimbóluma is.
• Kör: a világegyetem, az örökkévalóság.
• Háromszög: ha a csúcsán áll, a nőiességet, befogadást, ha az oldalán áll, akkor a férfias erőt jelképezi.
• Négyszög: ha a csúcsán áll, akkor labilitásra, ha az oldalán, akkor épp ellenkezőleg, a stabilitásra utal.
• Csillag: a 6 ágú a harmóniára, az 5 ágú az erőre utal.
• Hullámvonal: az élet áramlását jelképezi.
• Szív: szeretetet, szerelmet, kiteljesedést hoz az életünkbe.
• Virágmotívum: a növekedés, az élet, a harmónia jelképe.

Mandala felhasználása

A mandalákat számos vallási, meditációs és modern környezetben használják.
A hagyományos tibeti homok mandala Buddha felvilágosult állapotát ábrázolja. A mintákat a szerzetesek a földön készítik el. Kis fémcsövekbe töltik a színes homokot és ennek a segítségével alakítják ki a mintákat. Egy ilyen mestermű elkészülte, akár hetekig is eltarthat. Azonban hiába a sok munka és energia, a homok mandalákat röviddel az elkészültük után megsemmisítik. Ezzel is a buddhista meggyőződést hirdetve, ami szerint “semmi sem állandó”.

Mai modern világunkban is számtalan helyen megjelenik a mandala, mint szimbólum. A jóga mandalák például szintén az ősi eszméket képviselik: jelzik a szent helyet és a külső hatások kizárását. A mandalákat gyakran a jógastúdió körül helyezik el és néha a mandala rajzolás, színezés is a meditáció részét képezi.

A mandalákat továbbá felhasználják gyógyító körökben, például művészeti célokra. Ilyenkor a kreativitás és a megnyugtató jelenléte segíti a test, az elme és a szív helyreállítását.

Mandalákat találhatunk álomfogókban, amik az alvás és álmok megóvására hivatottak. Könnyen felismerhető a kerek minta, a megszokott geometriai elemek és vonalak.
Ezek mellett megtalálhatók tetoválásokban, színezőkben, a modern lakberendezésben egyaránt.

Jung kísérlete

C. G. Jung svájci pszichológus a keleti vallások tanulmányozása során jutott arra a felismerésre, hogy a mandalákat terápiás céllal a pszichológiai praxisában is alkalmazhatja. Az 1920-as években már mandalákat rajzoltatott a betegeivel. Az egyedüli utasítás, amit a páciensek kaptak az volt, hogy kör alakban rajzoljanak valamit – tetszés szerint. Kutatásának eredményeit később a Mandala – Képek a tudattalanból című művében összegezte.

Készíts saját mandalát!

Vegyél egy üres fehér kartonlapot, rajzolj rá egy szabályos kört. Tegyél be halkan valamilyen meditatív zenét, és eközben rajzoljad meg a formákat. Engedjed a képzeletedet szabadon áramolni! Ezután fessed ki a neked tetsző színekkel a képet. Megtapasztalod majd, a mandala készítése örömmel és nyugalommal tölt el.

Forrás: Internet